Napról napra melegszik a levegő, a napos délutánokon sokan már rövidujjú felsőre cserélték a téli kabátot. Hamarosan pedig izzasztóan meleg lesz, amit csak fokoz a klímaváltozás és a városok terjeszkedése. Hogy ez mennyire kellemetlen, az azonban nem csak a hőmérséklettől, de a páratartalomtól is függ. Mind éreztük már, hogy fülledt, párás időben jóval nehezebben tolerálható a hőség, és jóval hamarabb izzadjuk át ruháinkat. Az alábbiakban körbejárjuk ezt a témakört, és talán sikerül eloszlatnunk egy-két tévhitet is.
Egy kis biológia
Bár ez egy meteorológiai témájú cikk, de a teljes kép megértéséhez érdemes átismételnünk, miért is verejtékezünk egyáltalán. Az izzadás remek tulajdonság, mert ez az egyetlen módszer arra, hogy még akkor is hűtsük szervezetünket, ha a környező levegő melegebb, mint mi magunk.
Fontos leszögezni, nem mindegy, miért és hogyan izzadunk. A fő cél általában a hűtés, de vannak olyan izzadságmirigyeink is, amelyek kimondottan stressz esetén kapcsolnak be. Mai civilizált világunk egyiket sem szereti, pedig mindkettőnek komoly szerepe van. A hatékony izzadás és a kevés szőr miatt sok állatnál jobban bírjuk a meleget, és ez az üldözéses vadászat során nagy segítségünkre lehetett. A verejték azonban sokszor nagyon szagos is tud lenni – párkereséskor vagy stressz helyzetben a hónalj és ágyék mirigyei által termelt folyadékba már feromonok, illatanyagok is kerülnek, amelyek eredeti célja a csábítás vagy épp az elrettentés volt – manapság az utóbbi a jellemző eredmény.
Minket most elsősorban a hűsítő hatású izzadás érdekel. Amint belső termosztátunk úgy érzi, veszélyben a 36 fok körüli testhőmérséklet, bekapcsolja az izzadságmirigyeket. A kis vízcseppek a bőrre jutva jó esetben elpárolognak, a párolgás azonban hőt von el környezetétől (részben a levegőtől, részben a bőrtől), így kellemesebb hőérzetet okoz. Ebből is következik, hogy ha nincs okunk szégyellni a verejtékezést, nem érdemes azt letörölni, mert azzal testünk további melegedését segítjük elő, ami fokozott izzadást von maga után, ördögi körbe kerülünk.
Amikor nem ér semmit
Ahogy írtuk, az a jobbik eset, amikor az izzadság elpárolog bőrünkről, így hűsítve azt. Ha a levegő azonban annyira páradús, hogy az izzadságnak “nincs hova” elpárolognia, akkor bizony az egész mechanizmus nem ér semmit. Hűtőhatás nincs, de a ruhánkból facsarni lehetne a vizet. A legrosszabb kombináció. Bár fülledt, dunsztos időben úgy érezzük, sokkal jobban izzadunk, ez csak részben igaz, a sok visszamaradó izzadság inkább a párolgás hiányának eredménye, mert a víz helyben marad.
A pára hatása
A szauna kedvelői sokszor locsolják meg vízzel a forró köveket annak érdekében, hogy párásítsák és még melegebbnek érezzék a levegőt. Az eljárás működik, az öntözés után sokan kirohannak a kabinból az égető érzés miatt. Ennek hátterében azonban már nem csak a páratartalom növekedése és az izzadás hatékonyságának csökkenése áll.
Amikor a szaunában nagyjából mozdulatlanul ülünk, testünk lehűti maga körül a levegőt, bőrünk mentén egy vékony, elviselhetőbb hőmérsékletű levegőhártya keletkezik. Aki ezt nem hiszi, próbálja meg közben legyezni magát, hiszen a légmozgás elkeveri a forró és hűvösebb levegőt, mi pedig máris sokkal kellemetlenebbül érezzük magunkat odabent. A kőre locsolt víznek is az az egyik fő szerepe, hogy a forróságot átjuttassa ezen a vékony védőpajzson. A forró felületről felcsapó gőz egyrészt hatékonyabban képes szállítani a hőt, mint maga a levegő, másrészt mozgása révén eljut a bőrig… az eredmény pedig már ismert.
Jó tanácsok
Ha hűsölni szeretnénk, érdemes a következőket mindenképp megfogadni:
- hagyjuk bőrünket szellőzni,
- ha a körülmények engedik, ne töröljük le az izzadságot, és pótoljuk az elvesztett folyadékot
- és nem, az alkohol erre nem alkalmas!
