Nagypénteken lehetőségünk nyílt egy rövid, egynapos túrára az Alpok hozzánk legközelebb eső csúcsain. Igen ám, de az időjárási viszonyok nem tűntek teljesen ideálisnak. Hogyan választunk úticélt, és tervezzük meg a túrát a meteorológiai adottságok figyelembevételével?
Menjünk, ne menjünk?
Amikor kiderült, mikor lesz alkalmunk túrázni, megnéztük a várható nagytérségi időjárási helyzetet. Sok napos időtávon a legmegbízhatóbb információkat nem a településre / csúcsra vonatkozó, konkrét számokat, felhőcskés-napocskás ikonokat mutató grafikonok, hanem a valószínűségi előrejelzések és a nagy légköri objektumok (Rossby-hullámok, ciklonok, anticiklonok) helyzete adják. A kérdéses napon ciklon vagy front nem látszott a térségben, egy nyugat felől „orrosan” benyúló anticiklon peremén azonban erős északi szélre volt esély. A felhőzeti viszonyok a hét elején még kérdésesek voltak, de az ehhez hasonló északias irányítottságú helyzetekben vastag, csapadékot adó, a látási viszonyokat érdemben rontó felhőtakaró a Hohe Wand, Schneeberg, Rax térségében kevésbé valószínű. Így mindenképp úgy számoltunk, útnak indulunk pénteken.
A kritikus tényező: szél
Az indulás előtti 1-2 napon már tisztán látszott, mire számíthatunk:
- csapadékmentes idő
- a korábbi napoknál kissé magasabb hőmérséklet
- napközben csökkenő felhőzet
- de erős szél
A szél a hőérzet befolyásolásán túl különösen problémás lehet a hegyekben, az előrejelzésekben ugyanis sokszor nem a legreprezentatívabb értékeket látjuk. A sztenderd, 10 m-es magasságra vonatkozó szél előrejelzések mellett szokás szerint megvizsgáltuk a különböző magassági szintekre vonatkozó adatokat is: mivel tudtuk, hogy az 1000 (Hohe Wand) és 2000 (Schneeberg) méteres tszf. magasságok jöhetnek szóba, ezekre fókuszáltunk.
A részletekben márpedig voltak különbségek: minden magassági szinten összességében gyengülni látszott a nap során a szél, de míg a magasban ez délelőtt, síkvidéken csak a déli óráktól volt várható. A szélirány is kritikus, amikor 50-70 km/órás lökésekről van szó – az északi, északnyugati szél miatt mindenképp dél, délkelet felől terveztük a „csúcstámadást”.
A döntés
Mindezt figyelembe véve késői indulást, egy alacsonyabb célpontot, és a déli hegyoldalakat preferáltuk, így a Hohe Wandra esett választásunk. A késői naplemente, a gyengülő szél mind a késő délelőtti indulást támogatták, így 11 után indítottuk a stoppert. A gomolyfelhők ekkor még gyorsan húztak a hegy fölött, és a fák is hangosan susogtak, de az út nagy részén szépen csillapodott a légmozgás, a nagy sziklafalak árnyékában pedig addig is kellő menedékre leltünk. Szélárnyékban, napsütés mellett még akkor is kellemes hőérzetünk volt, amikor latyakos havat tapostunk – fent ugyanis az egy héttel korábbi, a hegy miatt intenzívebben hulló hó még tartotta magát.
Tanulságok
A hét elején a nagytérségi időjárási helyzet és a valószínűségi előrejelzések alapján eldönthető volt, hogy érdemes túrát tervezni a hét végére. A helyzetből az is egyértelműnek tűnt, hogy a szél okozhatja a legnagyobb nehézséget. Érdemes volt pontra szóló helyett térképes előrejelzéseket nézni, mert különösen hegyvidéki környezetben előbbiek a reprezentációs hiba miatt félrevezető adatokat adhatnak. Érdemes volt a magassági szélviszonyokat és a trendeket is figyelembe venni, és ez alapján módosítani az indulás idejét. Az erős, viharos szél mellett pedig a hó miatt is örülhettünk, hogy „csak” 1100 méteres magaslatot választottunk – ennél magasabban még a bakancsos túrát erősen nehezítő hótakaró jellemezte a környék hegyeit.
Ha úgy érzed, Neked is segítene, ha személyre szóló, szakemberek által készített előrejelzést kapnál kézhez, legyen szó nyaralásról, magashegyi túráról vagy expedícióról, keress minket bizalommal!
