2025 végefelé közeledve a poláris örvény korai gyengülését jelzik előre a szezonális modellek. Maga a gyengülés nem ritka, de az, hogy már a tél elején bekövetkezik, ritkább esemény. Vannak térségek az északi féltekén, ahol ez egyértelmű hatásokkal jár majd, de Közép-Európa és benne Magyarország nem tartozik ide – nem lehet egyértelmű kijelentéseket tenni arra vonatkozóan, hogy nálunk milyen lesz a tél.
A hírhedt poláris örvény
Az utóbbi években alig volt olyan téli szezon, amelyet ne “leg”-ként harangozott volna be a sajtó egy része. Azonban általában vagy egyáltalán nem hivatkoztak szakmai forrásra, vagy tévesen értelmezték azt. Idén is híre ment, hogy rendkívüli tél áll előttünk, ezt pedig az ún. polar vortex, poláris örvény erősségének hosszútávú előrejelzésére alapozták.
A sarkvidéki területek feletti légkört nem meglepő módon jellemzően hideg levegő tölti ki. A téli félévben, amikor a régiót már alig vagy egyáltalán nem éri napsugárzás, a hideg légtömeg éles határvonal mentén még inkább elkülönül a szubtrópusitól. Ezt a folyamatot erősíti egy gigantikus örvénylő mozgás is: egy hatalmas hideg levegő hengert vagy búgócsigát kell elképzelnünk, ami minél gyorsabban forog, annál stabilabb. Ha tehát arrafelé – különösen a magaslégkörben – erős szelek fújnak, akkor a hideg levegő csapdázódik. Amikor azonban a búgócsiga lassul, akkor mozgása hektikussá válik, egyszer erre, egyszer arra billen ki.
Tényleg lehűlést hoz?
Ha az imént vázolt áramlás lassul, akkor egyes földrajzi térségekben a hideg utat talál magának dél felé. Erősen leegyszerűsítve ezt nevezzük a poláris örvény gyengülésének, majd összeomlásának: utóbbi esetben az örvény már nem felismerhető, a búgócsiga darabjaira esik szét. Egészen északon viszonylag meleg, délebbre viszonylag hideg légtömegeket találunk, így sok helyen válik szokatlanná, extrémmé az időjárás.
Amikor tehát a poláris örvény gyengüléséről látunk híreket, emlékezzünk rá, hogy ez valahol a szokottnál hidegebb, valahol azonban annál melegebb időt jelent majd.
Sosem látott?
Ami a poláris örvény gyengülését illeti, egyáltalán nem mondható ritkának, legalább minden második, harmadik évben történik hasonló. Sokszor nem az egész télre van hatása, inkább csak néhány hétre, egy hónapra. Többnyire a szezon végén következik be a jelenség, a mostani előrejelzések azonban már a következő hetekre jelentős örvény gyengülést mutatnak – ez mindenképp szokatlan, és jóval ritkábban fordul elő. Példátlannak azonban egyáltalán nem mondható.
Amikor a poláris örvény gyengül vagy szétesik, az az egész északi félteke időjárására hatással van, így Magyarországra is. Azonban míg az Egyesült Államokban viszonylag egyértelmű következményekkel lehet számolni, addig Közép-Európában szinte bármi előfordulhat ilyenkor…
Amerikában egyszerűbb
Földrajzi okokból Észak-Amerikában ilyenkor szinte mindig erős hidegbetörések, nagy hóviharok alakulnak ki, ott Kanada felől akadálytalanul áramlik dél felé a fagyos levegő.
Az Atlanti-óceán túlpartján azonban nagyon más, jóval bizonytalanabb a helyzet. Borítékolható, hogy a kontinens “egyik fele hideget, a másik meleget” kap (a sokéves átlaghoz képest), ennek határvonala azonban hónapos időtávon gyakorlatilag megjósolhatatlan. Pechünkre a választóvonal tipikusan a Kárpát-medence közelében szokott húzódni, ezért érdemi következtetéseket csak a hagyományos középtávú, 7-10 napos előrejelzésekből vonhatunk le.
Szokatlanul korán omolhat össze
Jelenleg a poláris örvény még teljesen átlagos képet mutat a mérések alapján, ezért számítógépes szimulációk nélkül semmit sem mondhatnánk jövőjével kapcsolatosan. Szerencsére azonban rendelkezésre állnak ilyen szimulációk, amelyek a szokásosnál jóval korábbi gyengülést mutatnak.
A korai gyengülés akár az egész téli időjárásra is hatással lehet, ezt a jelzést érdemes komolyan venni. Egyértelmű következtetéseket azonban, ahogy írtuk, csak bizonyos régiókra vonatkozóan vonhatunk le – Észak-Amerika és Észak-Ázsia egyes részei sorolhatók ide. Az tehát hihető és valószínű, hogy mozgalmasan alakul majd a szezon eleje, az USA például korán szembesülhet hidegbetörésekkel, de éppen a hektikussá váló légkör miatt a tél második felére már ennél is merészebb lenne állításokat megfogalmazni.
A hazai telek egyre ramatyabbak
Ami a hazai teleket illeti, egyértelmű melegedő trend figyelhető meg az elmúlt 20 év során.
- A melegrekordok száma jelentősen nő évről évre, a hidegrekordok épp ellenkezőleg, eltűnőben vannak.
- A fagyos napok száma (amikor a minimumhőmérséklet kisebb, mint 0) az elmúlt bő 100 évben mintegy harmadával csökkent, a havas napok száma pedig az elmúlt 10 évben zuhant be látványosan.
- Szinte minden telünk melegebb a 30 éves átlagnál, még úgy is, hogy a jelenleg alapként szolgáló 30 év már egy viszonylag enyhe időszakot, az 1991-2020 közötti éveket jelenti.
Mindezek fényében már az is “különösen” hideg lenne, ha a múlt század közepén jellemző átlagokat regisztrálnánk, sok napos országos fagyok alakulnának ki, vagy egy-egy kiadós havazást követően a hótakaró napokig megmaradna.
Az éghajlatváltozás eddigi, és az ezzel összhangban lévő előrejelzett trendje azonban inkább a szélsőségek gyakoriságának növekedését vetíti előre: erős hidegbetörést csakhamar jelentős melegedés követhet amellett, hogy összességében az átlaghőmérséklet magasabb, mint az ipari forradalom előtt.
A szezonális előrejelzések haszna
Ma már több forrásból is elérhetők szakmailag hiteles szezonális előrejelzések, azonban nagyon nem mindegy, hogyan értelmezzük ezeket, hogyan használjuk fel, vagy adott esetben hogyan tálaljuk a nagyközönség számára.
A több hónapos időtávra prognózist adó számítógépes modellek matematikai-fizikai egyenleteket oldanak meg, precíz mérésekből indulnak ki, ezekkel ma még az MI-alapú modellek sem képesek felvenni a versenyt. Az előrejelzett valószínűségek, anomáliák a legtöbbször helytállók, mindössze egy gond van velük: mihez kezdünk az adatokkal? Mit mond egy átlagember számára, hogy a hőmérséklet 30 napos átlagának anomáliája +0,6 fok? Ez alapján nem lehet franciaországi síelést tervezni, de a rezsi kiadásokat is csak korlátozottan becsülhetjük meg. Ha azonban a kérdés az, hogy az ország gáztározóinak X%-os töltöttsége elegendő lehet-e, akkor ismerve a korábbi évek adatait, választ adhatunk az ilyen nemzetgazdasági szempontból kritikus kérdésekre is.
Mit mutatnak az előrejelzések?
A novemberre, december elejére vonatkozó csapadék anomália előrejelzésekben még találunk bíztató adatokat agrometeorológiai szemszögből. Lehet 1-2 olyan hét, amikor a szokásosnál kissé több csapadék hull majd, ami legalábbis mérsékelheti a bajt.
Ha ennél távolabbra tekintünk, akkor a korábban már említett helyzetet látjuk: Közép-Európa a hidegebb és melegebb, ezzel együtt a szárazabb és nedvesebb területek határán lehet, ezért egyelőre olyan extremitás nem látszik, amely hónapos időtávon is megjelenne az előrejelzésekben. Ez annyiban kedvező hír, hogy legalább kiugró szárazság sem várható, még ha kiadós csapadék sem…
