Aligha van fontosabb kérdés mostanság az időjárással kapcsolatban, mint, hogy meddig tart a szárazság, várható-e kedvező fordulat az aszályhelyzet terén. Megmutatjuk, mi olvasható ki a szezonális előrejelzésekből az első nyári hónapra vonatkozóan, melyek a biztosabb pontok, és mely adatokat kell fenntartásokkal kezelnünk.
Hogy állunk eddig?
Nem újdonság, hogy rosszul. Bár a májusi ciklon (sokatmondó, hogy nem “egy”, hanem “a” ciklonról beszélhetünk csak) némi felzárkózást tett lehetővé, a 30-60 mm csapadék is kevés volt ahhoz, hogy az immár évek óta halmozódó hiányt érdemben enyhítse. Arra azonban jó volt, hogy a vetés tűrhető körülmények közt szökhessen szárba. A klimatológiának megfelelően a délnyugati országrészben esett a legtöbb, míg a Tiszántúlon a legkevesebb. Abban azonban nincs különbség, hogy mindenhova férne még…
Miből főzünk?
Mielőtt a tárgyra térünk, tekintsük át (jó)pár mondatban, mi is az a szezonális előrejelzés, és mégis mi értelme van, amikor a meteorológusok “azt se tudják, holnap milyen idő lesz”. Bár az előrejelzések pontossága az előrejelzési időtáv növekedésével általában romlik, vannak több hetes vagy akár több hónapos előnnyel is megválaszolható kérdések. Általánosságban, minél nagyobb egy légköri képződmény, annál jobb előrejelzés adható a fejlődésére vonatkozóan hosszabb távon is. Ennek két oka van:
- egyrészt egy nagy légköri hullám, örvény stb. relatíve lassan változtatja helyét, és “szebben” leírható a matematika törvényeivel,
- másrészt ezek a nagy objektumok nagyban függnek az olyan, szintén lassan változó és tehetetlen rendszerektől, mint például az óceánok.
A tengerfelszín hőmérséklet nem változik egyik napról a másikra 5 fokot, és a Passzát-szél sem fordul meg váratlanul. Ezért ha elég jól ismerjük ezek jelenlegi állapotát, abból viszonylag jól becsülhetjük a mérsékelt övi időjárást befolyásoló Rossby-hullámok helyzetét is.
Arra nem adunk választ, és ne is keressétek, hogy hány fok lesz az 5 hét múlva esedékes római városnézéskor. De arról már beszélgethetünk, hogy a szokásosnál mennyivel lehet melegebb akkortájt, és inkább esős, szeles, vagy épp inkább napos, száraz idő lesz jellemző. Konkrét értékeknek nincs értelme, eltéréseknek, anomáliáknak viszont igen, ezért mutatjuk be mi is ezeket.
A nagy kép
Nézzük hát, mit is mutatnak az adatok! Az óriási számítási igény miatt sajnos csak egy hónapban egyszer készülnek szezonális előrejelzések, ezért a most bemutatott térképek immár több, mint 20 nappal ezelőtti eredményekből álltak elő. Ebből következik, hogy június első 1-2 hetére már a középtávú, valószínűségi előrejelzések megbízhatóbb adatokkal szolgálnak. Minden esetre érdemes elsőként a légnyomás anomáliát tekinteni, mert jellemzően ez a legmegbízhatóbb – esetében jóval kevesebb az ún. parametrizációs hiba. Európa északkeleti kétharmadán (kivéve Izland térségét) a pozitív légnyomás-anomália gyengébb ciklontevékenységre, ritkább frontátvonulásra utal.
Délnyugat-Európában gyenge negatív anomáliát láthatunk, ami jelentheti azt is, hogy a kontinens nagyobb részére jellemző magas légnyomástól délre kissé gyakrabban jelenhetnek meg sekély légörvények, amelyek a Mediterráneum időjárását változékonyabbá tehetik.
Ami számunkra jó hír lehet, hogy az említett mediterrán légörvények nálunk is növelhetik a csapadék esélyét, különösen a Dunántúlon.
A lényeg
Ezek a légörvények konvektív (nyári záporos, zivataros) jellegű csapadékból többet hullathatnak, de jellegükből adódóan csak lokális felüdülést hozhatnak. Környezetünkben ilyen, csapadékosabb területeket tőlünk délnyugatra találhatunk nagyobb eséllyel, de a térképen megjelenő mintázat a légörvények bizonytalan pályája miatt sokat változhat. A kontinens zöme azonban barna az anomália térképen, ami bizony nem jó jel, hiszen azt jelzi, hogy az anticiklonális hatások miatt Nyugat-Európában inkább a szárazság lehet jellemző.
Magyarországra nézve nem túl bíztató a kép, de jó hír, hogy már a most elérhető 2 hetes ensemble előrejelzések is több csapadékot várnak, mint amit a havi anomália sejtet. Az tehát mérvadó lehet, hogy az ország délnyugati tájain hullhat a legtöbb eső, de, hogy ez valóban elmarad-e majd a sokévi átlagtól, már kevésbé biztos. Az alábbi előrejelzés szerint minden esetre igen…
És végül következzen a hőmérséklet, ami igencsak egyértelműnek látszik: szinte mindenhol pozitív, 1-2 fokos anomália, vöröslik a térkép. Érdemes megjegyezni, hogy tapasztalatunk szerint hajlamosak ezek az előrejelzések fölébecsülni az átlaghőmérsékletet, de még emellett is nagyon valószínű, hogy szükség lesz a klímaberendezésekre….
Mi így csináljuk
1-3 hónapos időtávon a legjobb eszköz a kezünkben a szezonális előrejelzés. A legnagyobb előrejelző központok adatainak együttesét vizsgáljuk, a paraméterek közül pedig elsősorban a nyomási és geopotenciál anomáliára érdemes figyelni, amelyek tipikusan kevesebb hibával terheltek. Nem konkrét hőmérsékletekre, csapadékmennyiségekre vagyunk kíváncsiak, hanem eltérésekre, mert azok megbízhatóbbak. A mintázat sokszor árulkodóbb, mint a “foltok” konkrét helyzete, ilyenkor igyekszünk jellegzetes helyzeteket, folyamatokat látni a havi átlagok mögé. 2 hetes időtávon azonban már a kissé eltérő módon készülő, ensemble valószínűségi előrejelzéseket választjuk – és ez utóbbiak szerencsére most csapadék tekintetében kedvezőbb képet festenek.
Ha Te is szeretnéd megtanulni a hosszútávú előrejelzések működését és értelmezését, hogy magabiztosabban tervezhess akár hetekre, hónapokra előre is, keress minket!
Nyers modell adatok: SEAS5 (ECMWF)
Kiemelt kép: Md. Hasanuzzaman Himel on Unsplash
