2026 egy rég nem látott havas periódussal indult Közép-Európában. Mennyire volt ez extrém, mit hoz a tél hátralevő része, és hogyan befolyásolja a jövőbeli trendeket a klímaváltozás?
Tényleg régen volt ilyen
Amikor egy időjárási esemény extrém jellegét szeretnénk meghatározni, először is ki kell jelölnünk a viszonyítási alapot. Ez a klimatológiában mindig egy 30 éves periódus, jelenleg pedig az érvényes referencia az 1991-2020 közötti időszak.
Az ELTE kutatói készítettek egy elemzést, amelyből kiderül, hogy a mostanihoz hasonló, közel országos és tartós hótakaró az elmúlt bő 30 évben messze nem példa nélküli, azonban az adatokból úgy tűnik, épp egy trendforduló szemtanúi lehetünk. Míg a ‘90-es években még mintegy féltucat, kritériumoknak megfelelő havas periódus volt, addig 2000 után számuk jelentősen csökkent. A 2026 januári eset nyugodtan nevezhető “évtizedesnek” az aktuális klímaviszonyok közepette.
Ennél a pontnál a szkeptikusok szeretik megjegyezni, hogy régen is voltak hómentes időszakok, a földtörténet során pedig ennél nagyságrendekkel melegebb éghajlat is előfordult. Ez mind igaz, de érdemes észben tartani – még akkor is, ha nem hiszi el valaki, hogy az emberi tevékenység jelentősen gyorsítja és erősíti a klímaváltozást, hogy az ilyen ütemű változásokhoz akkor sem tud hatékonyan alkalmazkodni a természet, és pláne a társadalom, ha egyébként az geológiai vagy klimatológiai szemszögből csak átmeneti lenne.
Nyugtathatja magát valaki azzal, hogy ez egy természetes ciklus, ha közben invazív fajok jelennek meg, vagy éppen a korán virágba boruló fák szenvednek fagykárt tavasszal. A tudomány azonban konszenzusos a trendeket és az okokat illetően, és az sajnos nem csak átmeneti változásokról szól.
A poláris örvény
A poláris örvény mindig csak közvetett hatást gyakorol a légkör alsó rétegeiben zajló folyamatokra, ezért egy-egy eseményről sosem mondhatjuk biztosan, hogy 100%-ban az örvény gyengülése miatt jött létre.
Amit viszont az eddigi téli szezonban látunk, az összhangban van azzal, ami előzetesen várható volt: a közepes szélességeken az általánosságban nyugat-keleti áramlás gyengül, nagy amplitúdójú meridionális (észak-déli) hullámok jönnek létre, és egy adott terület fölött uralkodó időjárási viszonyok stabilan, hosszan megmaradnak. Ilyenkor a szubtrópusi meleg légtömeg képes Grönlandig hatolni, miközben a sarkvidéki légtömeg a Szaharában kelt porvihart.
Így is történt
Ha visszaemlékszel az elmúlt két hónapra, pontosan ezt éltük át. A Kárpát-medencében decemberben egy tartós anticiklon hatására az úgynevezett hidegpárna vetette meg a lábát, hosszú hetekig szürke, párás, eseménytelen idővel “ajándékozta” meg hazánkat. Karácsony környékén vált mozgalmasabbá a felettünk a légkör, hogy aztán átessünk egy másik rezsim uralmába, amely immár havazást és igen hideg időt hozott – szintén hetekig.
Itt érdemes ismét utalni a klímaváltozásra, hiszen sokak hite meginoghatott a felmelegedésben, miközben magasabb fokozatra kapcsolta a fűtést: ha a légkör összenergiája nő, a fentebb leírt hullámok is markánsabbá válnak, ami átmenetileg egyes földrajzi térségekben szokatlanul magas, de máshol szokatlanul alacsony hőmérsékleteket okozhat. Nemcsak a rendszer hőmérséklete, de az extrém események száma is nő, amibe bizony időnként néhol a hideg, havas periódusok is beleférnek.
Várható még kemény fagy?
Az északi félteke időjárási képe, a poláris örvény várható újabb gyengülése, valamint a hosszabb távú előrejelzések mind támogatják, hogy a tél hátralevő részében is tartósan hasonló időjárás uralkodjon egy-egy adott térség fölött.
A januárban látott fagyos, havas periódus esélye azonban legalább két tényező miatt kicsi:
- az egyik – és ez a biztosabb – maga a napmagasság, és a nappalok hossza. Mindenki tapasztalhatja, hogy látványosan egyre később sötétedik, ismét egyre több besugárzás éri a felszínt, ami összességében csökkenti a tartós, nagyon hideg időszakok esélyét.
- a másik a következő hetekben várható Európai szinoptikus helyzet, egyszerűen fogalmazva a ciklonok és anticiklonok várható helyzete. Térségünk legnagyobb eséllyel egy nagy kiterjedésű ciklon előoldalán lesz, a délies áramlás válhat dominánssá.
Nem arról van szó, hogy ilyen helyzetben ne lehetne évszaknak megfelelő, hideg idő, vagy akár havazás, de a légörvények helyzete nem lesz ideális ahhoz, hogy a januári helyzet megismétlődjön, ahhoz legalábbis biztosan nem, hogy nagy mennyiségű hó társuljon nagyon alacsony hőmérséklettel.
Mit lehet még tudni?
Január utolsó hete tehát egyértelműen enyhe időt hoz időszakos esővel, a folytatás azonban a fentebb leírt kettős folyamat miatt sokkal kérdésesebb. Külön életet élhet a felszín közeli légréteg és a magaslégkör, ráadásul könnyen lehet, hogy a Kárpát-medence ismét a légtömegek ütközőzónájává válik.
A friss szezonális előrejelzések az átlagosnál kissé csapadékosabb és kissé enyhébb időt mutatnak a tél hátralevő részére, és ez a hőmérsékleti trend térségünk nagy részén teljesen hihető is, de éppen az ún. lábas hideg (a Kárpátok felől a medencébe áramló, kontinentális, hideg és száraz levegő, ami csak a legalsó légrétegekben tapasztalható) esetleges érkezése miatt a hazai hőmérsékleti viszonyok terén jelentős a bizonytalanság.
Nyugat-Európa ázik
Miután a hazai kilátásokat áttekintettük, érdemes lehet Európa más részeire is vetni egy pillantást.
Tartós hideg februárban már jó eséllyel csak Skandináviában és Oroszország európai részén lesz tapasztalható, a kontinens déli felén inkább enyhülés rajzolódik ki. Utóbbi térség emellett jelentős csapadékot is kaphat: a Balkán hegységei, valamint az Alpok déli lejtői kiadós havazásra számíthatnak, ami nem csak a síterepeknek kedvez, de sajnos a lavinák kialakulásának is. Ha valóban egymást érik majd a kiadós csapadékos időszakok Svájcban, Észak-Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, akkor az első tavaszi olvadásnál várhatóan nem lesz vízhiány ezekben a térségekben…
Nyugat-Európában a változékony idő lehet jellemző, átlagos hőmérsékletek mellett.
“Lesz még hó?”
Ez a kérdés sokszor elhangzik, de sajnos nincs jelenleg olyan egzakt, modellekből kiolvasható adat, amely alapján hitelesen lehetne állítani, hogy lesz még havazás a tél hátralevő részében Magyarországon. Ha valóban kissé átlag feletti hőmérsékletek realizálódnak, akkor az a jelenlegi klíma mellett nem tekinthető támogató környezetnek, de szezonális időtávon a bizonytalanság messze meghaladja azt a pontosságot, amire a havazás előrejelzéséhez szükség lenne.
